Posted by Kutasi Kovács Zoltán on február 13th, 2010
This entry was posted on szombat, február 13th, 2010 at 08:41 and is filed under 1.
You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed.
You can leave a response, or trackback from your own site.
február 15th, 2010 at 11:47
Ezen a képeden nagyon jót mosolyogtam. Úgy ül ott ez a kutyus, mintha tök természetes volna, azzal az okos buksijával. Lehet, hogy sokkal nyugisabb sofőr, mint a legtöbb ember
Nekem is kellene egy ilyen.
február 16th, 2010 at 00:53
Ezért viszek mindenhová gépet, tele van a város jobbnál jobb jelenetekkel.
február 24th, 2010 at 12:56
Egy régi emlék jutott az eszembe… Kamaszkori barátnőim édesapja vadász a Bakonyban, velük mentem többször is vadlesre, s ilyenkor vittük magunkkal a barátnőmék szálkásszőrű tacskóját. A jól nevelt ebet olykor az autóban kellett hagynunk. Elindultunk lefelé a lejtőn, Csoki – így hívták – pedig ugrott a szélvédőhöz, hogy figyelhessen minket, mellső két mancsával teljes erőből belelépve a kürtbe. Az aznap esti vadlesésből nem lett semmi, viszont onnantól kezdve mindig úgy parkolt Laci bá’, hogy az autó hátulja legyen arra, amerre megyünk…
február 25th, 2010 at 10:31